Jó könyv volt. Na nem a szokásos fantasztikus könyv, vagy sci-fi, vagy vámpíros, vagy romantikus. Kicsit talán olyan Szabó Magdás. Vastag könyv volt, semmi nagyon extra történésekkel, mégis olvastatta magát. Folyamatosan érdekelt, hogy mi lesz tovább, hogy lesz tovább.
A főszereplő Surik, akit édesanyja és nagymamája nevelnek közösen. Ő a jó fiú, aki mindig a családja kedvében szeretne járni. Mindenkit megszán, és segíteni akar rajta. Szépen lassan bontakozik ki és érik meg Surik alakja a könyv lapjain. Hogy megkedveltem-e Surikot? Nem. Hogy jó fiú-e? Azt hiszi igen, de közben nem. Egész egyszerűen egy lelkiszegény szerintem. Fogalma sincs az emberekről, fogalma sincs hogy igazándiból mi a jó, mi a jó a léleknek, mi a jó a másiknak. Igazándiból döbbenetes, hogy mindig azt a következtetést vonja le, hogy a nők csak szexet akarnak. Amit ő eleinte lelkesen, néha talán már egyre kevésbé lelkesen, inkább kicsit terhesen adja meg. Elképzelése sincs arról, hogy nem csak a testi dolog van. Hogy mellette van egy lélek, akinek valami más vágya is van, más baja is van.
Tény hogy egy halom borzalmas nőt sodor az útjába az élet. Nem is tudom, hogy van-e ennyi. Mert oké, hogy van valami nyomoruk, de hogy ennyire mind egyből a testüket ajánlgassák. Bár szerintem sokuk pont azt hiszi, hogy ez kell csak a pasinak, és akkor megszerezték. De Surik semmit nem érez irántuk, a szánalmon kívül. Kíváncsi voltam mikor jön rá, hogy ennél több az élet. Hogy nem ez kell a nőknek, még ha esetleg látszólag igen. És miért hiszi azt hogy a szánalmával segít? Mert tulajdonképpen nem hogy nem segített, de valóban ő volt csomó történés oka. Úgyhogy valahol igazándiból megérdemelné a büntetését is akár szerintem. Mert gondolkodni is kéne azért.
Eleinte úgy éreztem, hogy lelkesen kiszolgálja a nőket. Folyton megszán mindenkit, és semmiféle erkölcsi normája nincs. Neki mindegy, hogy valaki ötven éves, törpe, nyomorék, idegbeteg, gyerek, csúnya, akárki. A végére viszont érzem a fásultságát. Hogy mindent a nyakába vesz, és hiába élvezi esetleg a szexet, talán kezd rájönni hogy ez talán még egy férfinak is kevés. Figyeli a barátait, és igazándiból halvány fogalma sincs a szerelemről, mert tán olyat soha nem tapasztalt.
Azon gondolkoztam lehet-e oka annak hogy egy fiú ilyen lesz. És azon járt a fejem, hogy talán pont az apanélküliség lehet az oka. Csak két nővel él, és elképzelése sincs, hogy egy nőnek mire kell egy pasi. Nincs előtte sem jó, sem rossz példa. Sem hogy milyen nem akar lenni, vagy milyen igen. Úgyhogy úgy érzem, hogy nagyon fontos, hogy ne egyedül neveljen ha csak lehet valaki egy gyereket. Vagy pedig ilyen dolgokról is beszélgessen vele. Mint szerelem, párkapcsolatok.
Az első "szerelem" a végén visszatér, és megdöbbentően sokkoló volt, de ugyanakkor teljesen vele éreztem, ugyanazt éreztem, amit a lány a naplójában leír. Hogy milyen kiábrándító ember is lett Surikból, pedig szép jövő és boldogság állhatott volna előtte, mert egy okos fiú volt.
Nekem nagyon tetszett az egész stílusa, a jellemábrázolások, a helyszínek, Moszkva, életek, hogy némelyiket konkrétan megtudjuk, némelyikről nem lesz több információm. Mindenből épp annyi volt benne, amennyire szükség volt.
2 megjegyzés:
Ajánlom a hölgytől a Daniel Stein, a tolmács c. könyvet!
Mindenképpen fogok még tőle olvasni, mert a stílusa bejött. Felírom akkor ezt a könyvet a listámra, aztán utánanézek, hogy miről is szól, és ha egyszer úgy adódik, elolvasom :) Köszi a tippet!
Megjegyzés küldése