A tündérkrónikák is végre a kezembe került és ki is olvastam. Érdekes volt a viszonyom ezzel a könyvvel, mert nagyon érdekelt, mégis olyan lassan haladtam vele. Talán mert tetszett is meg nem is. A mostanában dúló őrült mennyiségű misztikus lényekkel teli könyvekbe néha már úgy érzem kezdek belefáradni, és nem is tudom, hogy tényleg érdekelnek-e. Valahogy jobban le tudnak kötni összességében, a hihető valós történetek, mint ezek. Most a tündérek vannak porondon ebben a könyvben, akik egyáltalán nem vicces aranyos kis szárnyas rózsaszín lények, hanem gonoszok, undorítóak, és az emberek életére törnek.
A főszereplő Mac, aki nővére halála ügyében utazik el Dublinba és kezd nyomozásba, hogy hogy és miért is halt meg nővére. Valami hétköznapi választ szeretne kapni, de ehelyett belecsöppen a Dublini "valóságba". Nehezen fogadja el, hogy mik rejtőznek a színfalak mögött, eleinte hinni sem akar a szemének, de lassan kezdi elfogadni, hogy nagyon csúnya dolgok vannak kilátásban, és hiába nem akar velük törődni, muszáj lesz neki.
Néha megcsapkodtam volna legszívesebben azt a makacs fejét, ami miatt időről időre bajba keveredett. De talán én is pont ilyen lennék, ha ilyesmik történnének velem. Még jó, hogy nem fognak ;)
A vége nagyon nyomasztó, félelmetes lett. Nagyon jól átadta az írója azt a nyomást, ami akarva akaratlan Macre kerül. Nem csak saját magáról van szó, hanem az emberekről, és ha valaki tehet valamit értük az ő. Tehát muszáj megtennie, nem hagyhatja annyiban a dolgot.
Szerintem nagyon jól és izgalmasra volt megírva. Az ember lánya várja a folytatást. Bár tény, hogy a baljós nyomasztó vége miatt még rosszat is álmodtam vele, na de én ilyen érzékeny lelkületű vagyok :) Meg humorosra volt megírva, kimondottan élveztem Macnek a beszólásait :)
A borító szuper!
2 megjegyzés:
Engem még mindig a misztikus könyvek vonzanak. :-)
Bár a Beautiful Creatures-tól többet vártam....kicsit Twilight utánzat érzésem volt és nem volt olyan hihető, hogy egy 16 éves srác ennyire szerelmes legyen.
De nem lövöm le a poént, mert tudom, hogy te is szeretnéd majd olvasni. ;-)
Egyébként én is ezért szoktam váltogatva olvasni...egy misztikus után 1-2 "normális"...most éppen A Csokoládéimádók Klubja. :-)
Az az érdekes, hogy tetszett, még a nyomasztó vége ellenére is. Lehet, hogy tényleg nekem is csak annyi kell, hogy felváltva legyen egy misztikus, meg egy normális ;)?
Megjegyzés küldése